Másnap reggel mikor felkeltem, először azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán nagy nehezen rendeztem a gondolataimat. Összeszedtem a papírokat az ágyról, amiket tegnap olvasgattam, aztán kerestem normális ruhát a bőröndömben és elmentem fürdeni. Vagy fél óráig ácsorogtam a zuhany alatt és engedtem magamra a forró vizet. Aztán nekikészültem, hogy megmosom a fogam – de kiderült, hogy otthon hagytam a fogkefémet. Adeline, a lány, aki elmegy Hollywoodba, és nem visz magával fogkefét. Tehát meg van az első programom a mai napra; vennem kell egy fogkefét.
Felöltöztem, kifésültem a hajam,
aztán kipakoltam a cuccaimat a szekrénybe. A programomat tartalmazó lap szerint
tíz napot fogok itt tölteni, tehát nyugodtan berendezkedhetek maradásra.
Mikor ezzel is végeztem, felhúztam a
szandálomat és kiléptem az ajtón azzal a céllal, hogy lemegyek reggelizni. Már
majdnem a liftnél jártam, amikor eszembe jutott, hogy a telefonomat nem ártana
magammal hoznom. Visszasiettem érte a szobába, aztán nagy lendülettel
elsétáltam a rémisztő lift előtt, és támadást indítottam a lépcső ellen. Azon
úgyis kevesen közlekednek, és lefelé amúgy sincs vele semmi baj.
